+36302612652 info@fatflamingo.hu

Korántsem olyan egyszerű összefoglalni a közösségi oldalakon regisztráltak mozgatórugóit. De mi megpróbáltuk.

Minden Like, Megosztás és Komment médiafelületté varázsol minket.

A múltba tekintve visszaemlékezhetünk azokra az időkre, amikor a reklámok, a tartalmak és információk közlése egyirányú volt. A TV, rádió, könyvtárak vagy print hirdetések nem tették lehetővé, hogy a kampányok részévé váljunk, a véleményünket, tetszésünket vagy nemtetszésünket nem tudtuk kifejezni. Passzív befogadók voltunk.

Ma azonban egy-egy kattintással, reakcióval – ha úgy tetszik – választással részévé válunk egy olyan folyamatnak, ami világcégek ezreit juttatja elképzelhetetlen profithoz. Aktív viselői, formálói lettünk ennek a globális információáradatnak.

Mennyit ér egy kattintás?

Most szeretném háttérbe szorítani a kattintások valós, pénzben kifejezett árát, holott tudjuk, hogy ez is említésre méltó téma lenne. Ennél azonban talán fontosabb az a jelenség, amikor mutatóujjunk mozgásával beállunk a sorba. Közösséget vállalunk olyan egyéniségekkel, akik feltehetően azonos érdeklődést mutatnak egy-egy téma iránt.

Kattintással fejezzük ki véleményünket, érdeklődésünket és jövőbeni cselekedeteinkre utaló magatartásunkat. A közösségi oldal motorja pedig tanul. Megtanul minket. Nem is akárhogy! Jobban ismer, mint saját barátaink, hiszen minden „lépésünket” analizálja.

Balról a negyedik sorban, a középső polcon
Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a közösségi oldalak célja az, hogy segítsék az élet mindennapi menetét. Termékek vagyunk ugyanúgy, mint a kisboltban a polcon lévő liszt. Megvásárolhatóvá tesszük magunkat azáltal, hogy kiadjuk adatainkat, véleményünket, kifejezzük érdeklődésünket adott témák iránt.

A kérdés az, hogy van-e ezzel valami gond? Hiszen ki ne vágyna arra, hogy mindig minden tudás a közelébe legyen? Ki ne vágyna arra, hogy ha valamire szüksége van, lehetőleg a legkisebb erőfeszítéssel tudja azt megszerezni?

Azok az oldalak, amiket nap, mint nap, óráról órára meglátogatunk, pont ezt kínálják. A reklámok, melyeket gyakran az „arcunkba tolnak” azért olyan hatékonyak, mert kiszámíthatóak vagyunk. A virtuális motorok jobban tudják, hogy mire van szükségünk, hol tartunk az életben, milyen információkra vagyunk éhesek és még azt is, hogy hogyan szórakoztatjuk magunkat. Ahelyett, hogy ezt végiggondolva a fejünket fognánk, próbáljuk meg a másik oldalról megvizsgálni a helyzetet.

Médiafelületté válunk, mert vállaljuk önmagunkat. Médiafelületté válunk, mert részt veszünk olyan folyamatokban, ahol az egyéniségünk alapján személyre szóló mikrovilágot alakíthatunk ki egy steril környezetben. Adatbázis készítünk az élményeinkről, érdeklődésünkről és az egész életünkről. Így válunk mi is hirdetővé, de ezzel együtt megkönnyítjük saját életünket, kényelmesebben és boldogabban élhetünk, és elfelejthetjük azokat a „régi szép időket”, amikor információéhesen órákig keresgélhettünk a könyvtárban, vagy a telefonkönyvben.

Az életünk egyszerűbb lett. De vajon tudjuk-e, milyen áron?

Na mit szólsz?